Csendkirályság
Mindenki ismeri. Két
vagy több játékos játszhatja, és az nyer, aki tovább bírja
elviselni a csendet zaj keltése nélkül.
A szokásos
forgatókönyv, hogy a gyerek izeg-mozog, aztán
gondolkozik, mi lenne az, ami "nem ér". Egy igazán frappáns indok,
amivel nyilvánvaló módon a felnőtt is egyet fog érteni, hogy az
kívételt képez, kívül esik a játék íratlan szabályain. Persze a
kimentő indokok semmivel sem komolyabbak, mint az ok, ami miatt a
játék elkezdődött.
De miért hiszi azt a
magyar nép, hogy csendben kell maradnia? Most nem csak arra az
egyharmadra gondolok, aki nem a Fideszre szavazott. Ez a kérdés
minden választópolgárnak szól. Miért van az rendben, hogy a kormány
ellenzék és ellenvélemény nélkül tevékenykedik? Senki nem emeli fel
hangját a magántulajdon elsíbolásáért, az alkotmány
megerőszakolásálért, a sajtószabadság megnyírbálásáért, a fékek és
ellensúlyok rendszerének felszámolása ellen? A lista egyre
hosszabb... A huszadik század történelme bőven tud példával
szolgálni, meddig hajlandó a hatalomért elmenni a hatalom, ha nem
koppintanak a körmére időben.
A miniszterelnök
minapi nyilatkozatában kvázi kinevette az ellenzéket, mert szerinte
egy erős ellenzék nem azt várja, hogy az ellenfele majd csak
szétesik belülről. Pedig erősen úgy tűnik, hogy a Fidesz is így
nyert választásokat amikor a gazdasági válság keltette hangulatot
adócsökkentő ígéretekkel, valamint piszkoskommunistázással
meglovagolva kétharmados többséget szerzett. S a jelek szerint a
jelenlegi képlékeny, formálodó ellenzék jobb híján ugyanezt teszi,
ezáltal egyszersmind átengedve a játszóteret a
szélsőjobboldalnak.
Azt is nyilatkozta
miniszterelnökünk, hogy abban is felesleges reménykedni, hogy
kívülről váltanák le az ellenzék számára a vezetést. Pedig a
közelmúltban számos csörtéje akadt a kormányzatnak a külvilággal.
IMF, EU, a minap Hillary Clinton írt levelet. A lista itt is egyre
hosszabb... Hát mindenki tévúton járna?
Mi az oka, hogy a
külföld elérkezettnek látja az időt, hogy beleüsse az orrát a
magyar belügyekbe? Miért akarja kivenni a gyeplőt a tétlen magyar
ellenzék kezéből, vagy a még tétlenebb, csendben nyögő leigázott
népéből? Lassunk egy idézetet a Fidesz 2010-es választási
programjából:
"Magyarországon a demokráciába, a jogállamba
és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt
nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az
újrakezdés esélyeit. Az emberek ma nemcsak azért bizalmatlanok a
politikával és a politikusokkal szemben, mert a hivatalban lévő
kormány gazdaságpolitikájának leginkább ők látták kárát, hanem
azért is, mert az MSZP évek óta visszaél a jóhiszeműségükkel és
megfosztotta őket a tisztánlátás jogától. Amilyen gyorsan elillan a
demokráciába vetett bizalom, olyan keservesen nehéz visszaszerezni.
A baloldal képtelennek bizonyult erre, sőt attól sem riadt vissza,
hogy a napi politikai túlélés reményében olyan lépéseket tegyen,
amelyek kül- és belföldön egyszerre rombolják hazánk tekintélyét. A
demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és
alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak
asszisztálni felelőtlen politikájukhoz."
A mai magyar
valóságot nézve érthetőbbé válnak a külföldi
aggodalmak. Egyrészt egy egyre inkább a saját döntéseik csapdájából
kitörni képtelen, összeomló gazdaság maga alá temetheti az egész
régiót. Nem véletéenül öntik eurómilliárdok százait a fenketlen
zsáknak tűnő Görögországba... Másrészt: az elmúlt év a fenitekhez
képest nem hozott érzékelhetően pozitív változást, csak frázisokat,
"megmentést", 310 forintos eurot és egy aktuálpolitika szerint
folyamatosan buherált alkotmányt. Egy gazdasági összeomlás szélén
táncoló országnál pedig már csak egy politikailag is összeomló
lehet veszélyesebb manapság. Tételesen végignézve a fenti
idézetet:
·
jogállamiság és alkotmányosság: soha nem érte az elmúlt 20 évben
annyi kritika a kormányt ezeket illetően, mint az elmúlt egy
évben
·
bizalmatlanság: a biztos szavazók azóta szépen lassan hagyják ott a
Fideszt és pártolnak át a szélsőjobbhoz. Úgy tűnik a mai
kormánypárt sem ad elég okot a bizalomra
·
gazdaságpolitika: szintén nem érte még annyi kritika kormányt a
gazdaságpolitika miatt, mint az elmúlt egy évben. Leminősítések,
kudarcba fulladt tárgyalások, emelkedő államkötvényhozamok
szegélyezik a nem ortodox politika ösvényét, amelyről továbbra sem
tervez lelépni az illetékes miniszter
·
tisztánlátás: tisztán lehetett látni, amint a közszolgálati
híradóban kitakarták a volt főbírót, vagy remek példa, hogy a
Fidesz frakcióvezetője mai nyilatkozata szerint nem látni fél évnél
messzebbre azt, hogyan teljesül a sebtében összetákolt új
költségvetés
·
tekintély: már nem csak az IMF nem fogadja el a nemzetgazdasági
minisztert tárgyalópartnernek, de az ellenzék is a miniszterelnököt
kéri a nyilvánvaló arcvesztéssel járó feladatra
·
a személy változások hulláma már csak eposzi jelzőkkel illethető: a
járvány méreteit jól jellemzi, hogy már a színhází igazgatók is a
renszer veszélyes ellenségei.
Kissé érthetetlen,
hogy ily rövid idő alatt miért felejtették el az emberek a Fidesz
választási programját, mindazt a jót amire felhatalmazást kapott a
mai kormány és amelyből eddig igen kevés valósult meg.
Az viszont teljes rejtély, hogy a baloldal alkalmatlanságában hívő
milliók miért hiszik, hogy nem lehet jobban vezetni az országot
annál, ahogy az napjainkban történik, és csendben várják, mikor
eljön az idő és valakik majd csak leváltják a jelenlegi
vezetést...
A csend
királyai mégis mi
maradunk?
Tovább »
Álomkötvény
Ha Orbán Viktor igazat mond, és az
ország gazdasága oly erős lábakon áll, mint ahogy állítja, akkor
hogy a viharba lehet, hogy az álompolgárok nem állnak hosszú tömött
sorban magyar államkötvényekért?
Súgja meg valami dajcstamás, giroszász,
vagy bármely másik szolgalelkű bajtárs, hogy miért nem látja a
világ a király új ruháját? Ha a magyar gazdaság olyan szilárd
lábakon állna, akkor a magyar adófizetők nagyszerű kitörési
lehetősége bespájzolni álomkötvényekből, és meggazdagodni a világ
rovására, amely csak kullogni fog majd hazánk poros nyomában,
nemde?
Leszámítva a lakosság brutális
eladósodottságát, amelyet a menetrendszerűen gyengülő forint egyre
csak fokoz: nehéz felfogni, hogy mi ez a hirtelen támadt
bizonytalanság. Az ország kétharmada meggazdagodhatna, és még a
maradék egyharmad is jól járna! Vegyen Ön is Magyar
Álomkötvényt!
Aki nem hiszi, azért járjon utána! ...
Aki hiszi: még inkább...
Tovább »
Darth Vader IMF gombja
"Azokból mindig kettő van.
Egy mester és egy tanitvány." -mondta
Yoda mester a Sith lovagokrol. A Köztársaságot Palpatin szenátor
sem volt képes egyes-egyedül romba dönteni, s talán pontosan ezért
van a miniszterelnököknek nemzetgazdasági miniszterük. Egyszerűen
egyedül sokkal nehezebb.
Matolcsy "Vader" György olyan sikerre
vitte gazdaságpolitikájával Magyarországot, hogy pár nappal ezelőtt
kénytelen volt megnyomni a pánikgombot, hogy az IMF leüljön velünk
tárgyalni, hogyan is menthetné meg Magyarország a válságban lévő,
minden irányból sanyargatott európai gazdaságot.
A mi lovagjaink valószínűleg nem teszik
ki az ablakba a kritikák tömkelegét, amit az elmúlt egy-másfél év
ámokfutásáért kaptak. A felperzselt föld taktikája azonban
egyáltalán nem kifizetődő. Matolcsy elképzelését, hogy
"elinfláljuk" meg "kinövekedjük" a válságot léptékében csak akkora
baklövésekkel lehet párba állítani, mint például amikor az 1300-as
években az addig megkímélt skótok eldöntötték, hogy elfoglalják a
fekete pestistől térdre rogyott Angliát.
A mai magyar vezetés felkészültségét jól
jellemzi, hogy nem zavarja őket, hogy a rendszertelen maszatolás,
kapkodás és gyújtogatás következményképp közel ötödével gyengült a
forint értéke például az euróhoz képest. Nem az a pénznem, amiben
az államadósságunk zöme esedékes? Csak nem azt jelenti, hogy a nagy
adócsökkentésben (amit másképpen brutális adóemelés-sorozatként is
mondhatunk) elfeledkeztek arról, hogy felesleges erőfeszítés az
egész, ha azzal egy időben ilyen mértékkel nő az adósság anélkül,
hogy egy fia euró új kölcsönt is felvennénk?
No persze a nemzetgazdaság ennél sokkal
bonyolultabb, és minden rossz a vadkapitalista külföldröl jön.
Pontosabban nyugatról. Ilyan kapitalizmus-ellenes retorika
egyébként elsősorban a baldolalról szokott érkezni. Alkalmazása nem
véletlen: nehéz időket él át a frankhitelesek tömege (is), most
érdemes egy kicsit kommunistának mutatkozni. Sajnos erre is volt
válasza a világgazdaságnak: a játékszabályok ismeretének hiánya nem
mentesít a felelősség alól. A leminősítések, vagy akár az, hogy az
IMF nem fogadta el Matolcsy aláírását, (csak a miniszterelnökét)
jól mutatja milyen szintre süllyedt a magyar vezetés megítélése a
világban... de legalábbis a lovagoké.
Aki pedig már nem emlékezne a filmre:
Vader es Sidious együtt zuhantak a mélybe...
Tovább »
Adócsökkentő Orbán Viktor
Minden valamirevalo okori dramaban
fellelheto az allando jelzok hasznalata. A mi dramank nem okori, de
Orban Viktor es Matolcsy Gyorgy egyarant kierdemelte az
"Adocsokkento" jelzot. Vagy lehetne "Nyugdijmento" is, ha mar a
fidesz.hu buszken hangsulyozza: megmentik a nyugdijamat.
Koszi Viktor, koszi Gyurikam! Mar
majdnem kezdtem aggodni, hogy az inflacio feletti hozamom
elszabadul es idos koromban oszulo halantekkal azt kell majd
megernem, hogy azt a par evet ami a koporsoig marad egy elheto
nyugdijjal tudom le. Vagy ha megsem elek addig, akkor az orokoseim
az ossze-ongondoskodott vagyonomat tovabb
gyarapithatjak/felelhetik. De most mar megnyugodhatok, nem fognak
elszabadulni a hozamok. Megmentettek a nyugdijamat, vegleg. De
mitol kell megmenteni a nyugdijakat? Vagy kitol? Jaaa... a
nyugdijasoktol. Hopp! Bocsanat! A munkavallaloktol, akik talan
megerik a nyugdijkorhatart egyszer.
Na de kanyarodjunk vissza a cimhez:
adocsokkentes. Gyermekeim, a friss hirek arrol szolnak, hogy az
elvont nyugdij-jarulekokat atnevezik adova. Ez remekul hangzik,
mert a "jarulek" szot sosem szerettem. Jarulni az alarendelt
szerepet valasztok szoktak. Az ado sokkal szebb szo. Rovid, tomor,
lenyegretoro. Adjuk. A jarulekot meg vonjak. A nyugdijado igazan
szep elgondolas. Adozol, megy a kozpontiba, aztan vagy kapsz
valamit cserebe vagy nem. Ez ugyan a jarulekra is igaz lenne,
csakhogy ott kotelezoen jar is valami vissza. Valamikor.
Szoval a nagy adocsokkentesi
valasztasi igeretekkel osszhangban most egy laza 24 szazalekos ado
kerul bevezetesre... Akkor most valasztasi hazugsagon kaptam a
Fideszt?
Tovább »
Vigyazo szemetek
A cim az Orban-kormanyra is utalhatna,
de most tortenetesen a kulfoldi sajtora gondolok. Ma kivancsisagbol
beutottem a google news-ba a Hungary szot... Aki nem akarja a nap
hatralevo reszet borzongassal tolteni, ne kovesse a peldat.
The
Economist:
"Veszharangok konganak egyre hangosabban Magyarorszagon. Miota az
aprilisi valasztasokon pelda nelkuli ketharmados tobbseggel nyert a
Fidesz, szisztematikusan atveszi az orszag korabban fuggetlen
intezmenyei folotti iranyitast: az elnoki hivatalt, a koltsegvetesi
tanacsot es a kozmediat mostanra mind partkatonak vezetik. Mult
heten az orszaggyules megszavazta az alkotmanybirosag hataskorenek
sulyos csorbitasat: innentol nem itelkezhetnek koltsegvetesi
kerdesekben. A kormany mar ott tart, hogy magannyugdijpenztari
tagokat az allami rendszerbe kenyszeritse hogy elerje a
koltsegvetesi hianycelt. Az ezt visszautasitok nyugdijaik akar
70%-at is elvesztehtik." A cikk tovabb is van. Mondjam meg? A
cikkben a venezuelai Hugo Chavez-hez hasonlitjak Orbant, mint olyan
szemelyt, aki "nem viseli a megalapozott kritikat". (A
tisztogatasokra utal.)
Business Week: arrol
cikkez, hogy milyen "kulonleges osztonzot" eszelt ki a kormany a 3
millio munkavallalo allami nyugdijrendszerbe torteno
visszakenyszeritesere. Mig megemliti, hogy nem nyiltan
allamositasrol van szo, mint Argentinaban, gyakorlatilag
ellehetetleniti a 18 erintett szolgaltato mukodeset. Itt is
elhangzik a 70%-os veszteseg, ha nem csatlakoznak a dolgozok onkent
es dalolva. A cikk a kormany szemere veti azt is, hogy egymasnak
ellentmondo nyilatkozatokkal bizonytalansagot kelt a befektetok
kozott. Felelotlenseg ez olyan idokben, mikor emelkedik az
allamcsodkockazat foleg a meretes adossaggal es gyenge gazdasaggal
kuszkodo orszagokban.
Reuters:
az indextol atvett informacio azzal riogat, hogyan hajtja igaba a
kormany az elmeletileg minden valamirevalo orszagban fuggetlen
jegybankot. Kar erte. Az Economist cikkebol ez valahogy kimaradt,
pedig jelentos bakloves.
Ez utobbihoz egy kis adalek:
A jegybank
szerepe: penzkibocsatas, inflacio
kordaban tartasa, kereskedelmi bankok szamlainak vezetese,
forgalomban levo penz mennyisegenek szabalyozasa, arfolyampolitika,
allamhaztartassal kapcsolat (vagyis: a koltsegvetesi politikat a
rendelkezesre allo eszkozokkel tamogatni). Szo sincs itt arrol,
hogy a kormanynak szabadna ellenoriznie a jegybankot. Sot. A
jegybanktorveny kikoti, hogy a Jegybankot a Kormany a
jegybank-torvenyben meghatarozott feladataiban nem utasithatja.
Pont. A jegybank feladatait legmagasabb szinten az alkotmany
hatarozza meg. Allitolag. Na de azt mar minden kisiskolas tudja,
hogy az alkotmanyhoz akkor nyulunk hozza, amikor csak akarunk. Ha
nem tetszik, mert nem engedi a teljhatalmat, atirjuk, hogy
engedje.
Senki nem akar kiraly lenni? Csak
ketharmados tobbseg kell hozza es el van intezve... (es kozben
vigyazo szemetek...)
Tovább »
Nyugdijfegyver
Ismetles a tudas anyja: a kormany
allamosit, ujra eljott a beszolgaltatasok ideje. Ugyan amit most
leirtam nem annyira diplomatikus, mint a kormanyparti politikusok
frazisai, viszont ellentetben az o nyilatkozataikkal: legalabb
igaz.
Szomoruan szemlelem az orszagban zajlo
folyamatokat. Megzsaroljak a lakossagot, miszerint 10-20-30 ev
mulva az ehkopp szelere kerulhetnek azok akik most nem lepnek
vissza az allami rendszerbe.
Azert szep ez, mert eme intezkedes
pont azokat erinti, akik az elmult 10 evben dolgoztak es vallukon
cipeltek a reformmentes korszakot. 20 eve szajkozzak mindenhonnan,
hogy strukturalis a hiany, de valahogy ezzel a kerdessel senki nem
mer foglalkozni a mindenkori kormanyokbol. Inkabb az egyre
fogyatkozo munkavallalokrol igyekeznek meg ujabb es ujabb boroket
lehuzni. Ezt ugy hivjak: kizsakmanyolas.
Van egy masik komoly problema is:
mivel a munkavallalokat kiverezteti a kormany, tovabbra sem
varhato, hogy Magyarorszag nepessegfogyasa megallna. Tessek
megnezni, mely orszagok hogyan nepesednek a Fold nevu bolygon.
Hazank a 13. hatulrol. Mig a bolygo tulnepesedik, addig
nalunk meg a fogyast sem sikerul megallitani. Nem csoda: nem merunk
gyereket vallani, mert felunk, hogy nem lesz eleg penzunk a honap
vegen kenyerre.
Nekem szimpatikusabb lepesnek tunt
volna, ha a nyugdijfegyver helyett elobb hasonlo modszert vetnek
be, mint amit az Egyesult Kiralysag tervez a koltsegek
lefaragasara: a munkanelkuli segelyt nem folyositjak, ha a
munkaugyi kozponttol kapott allasajanlatokbol haromra nemet
mondanak egymas utan. Azert talalom jobb megoldasnak, mert adozo
jovedelmet teremt. Tobb nyugdijjarulekot. Nem egyszerubb tobb
munkavallalo befizetesebol kifizetni az esedekes nyugdijakat? Es
ami a legfontosabb: a generaciok ota a szurke es feketegazdasagbol
eloket visszavezetheti a tisztes munkavallalok kategoriajaba. Az
ehseg nagy ur.
Furcsanak tartom az elgondolast, hogy
a munkavallalo utan beszedik a nyugdijjarulekot a munkaltatotol, de
a munkavallalo cserebe semmit sem kap, amennyiben nem az allami
nyugdijat valasztja. Akkor miert vonjak el? Ahogy mashol is
olvastam: ez igy ado, ami viszont csak azokra vonatkozik, akik nem
lepnek vissza. Na ez meg diszkriminacio. Ja, meg csorbul a szabad
valasztashoz valo jog is. Ehh... jogok!
Zaroakkordnak meg annyit, hogy az
allamositasokba eddig minden rendszer belebukott, mert az emberek
igenis szeretik a magantulajdont. Ezzel nottuk ki az oskozossegi
tarsadalmat is. A magantulajdonbol ered a kereskedelem, a
munkamegosztas, meg meg a fene se tudja mi minden. Es akarmit is
hazudik egy vagy tobb politikus: attol mert szepen korulirjak, ez
meg mindig allamositas. Azt pedig sem a jogkoveto allampolgarok,
sem a penzkoveto befektetok nem szeretik... Az irek hamarosan
bedolhetnek, es a spanyolok es a portugalok is szenvednek. Ha a
kormanyunk egy ujabb allamdossag-leminositessel eleri az
allamkotvenyeink bovliva nyilvanitasat, mi is beallunk a sorba. A
sor legvegere.
Tovább »
Retroaktiviktor
Egy tortenesz mondta egyszer, a tortenelemirasban azok voltak a
jo kiralyok, akik kello osszeggel kentek meg az egyhazakat ahhoz,
hogy a kodexekbe a megfelelo sorok keruljenek.
Orban Viktorbol nem lesz jo kiraly, mert ma mar nem csak a
kolostorokban elok tudnak irni es olvasni. Vagy talan megis?
Naponta elkepedek, hogy 3 millio magyar adofizeto magas
terdemelesben, mosolyogva nyujtja at akar 10 ev alatt kotelezoen
megtakaritott magantulajdonat Orban Viktor kiehezett partkatonai
szamara. Miert nekik? Mert azzal, hogy kiseperjuk a spajzot, csak a
kormanypart politikusainak teszunk szivesseget, hiszen nem
kenyszeritjuk oket nepszerutlen, esetleg akar reformszagu
intezkedesek meghozatalara.
Azt sem latom at kristalytisztan, hogy mivel sikerult elhitetnie
az elmeletileg antikommunista jobboldalnak azt a nemes publikummal,
hogy a magantulajdon az ellenseguk, es jobban jarnak, ha inkabb
mindent bedobnak a kozosbe... Na varjunk csak! Ez ismeros. Piros
nyakkendo, sip, aluminiumcsatos ov! Beugrik?
Gazdasagi alaptetel: az allam nem jo gazda. Miert? Mert az
allamot, kulonosen ott, ahol az allamapparatus kiterjedt es
korrupt, nem kulonosebben keszteti semmi a hatekonysag novelesere.
Mivel ugye: Kovacs Jozsef a multinal a napi 12-14 ora munka utan
nem fog beugrani ellenorizni, hogy az onkormanyzatnal nem folyik-e
pazarlas vagy koromreszeles... Az allam sosem volt jo gazda.
Gyanitom, nem is lesz. Ugyhogy intsunk konnyes bucsut
megtakaritasainknak es fogadjuk el, hogy a jelenlegi kormany nem az
egesz orszagnak okoz tetemes kart. Csak azoknak, akik benne
elnek.
Van meg egy-ket beolvasnivalom, ha mar mindenkepp velemenyt
nyilvanitok. A kisstilu alkotmanynyomoritast nem is erdemes
felidezni. Egyszeruen diktatorikus. A nepnek kuss, mert a kormany
sokkal jobban tudja azt! (A londoni lapok szerint egyebkent nem.
Nem is ertik, hogy lehetseges, hogy Magyarorszag lakossaga
csendben, olbe tett kezzel fogadja a tenyt, hogy a penzuket
elveszik. Eleg megnezni a tunteseket, amelyek jelenleg is zajlanak
a nyugdijakkal kapcsolatban Franciaorszagban. Es ott meg csak nem
is a mar megtakaritott penzt vennek el!)
A masik, ami felhaborit, es amit sokan figyelmen kivul hagynak:
ha a kormany hazudik, es a kozosbe bedobott magantulajdon megsem
bizonyul olyan jo otletnek, megelegszik-e majd a nep egy ujabb
"Elk*rtuk"-kal?
Tovább »
Olaj a vízre!
Erdekes atolvasni a hireket. Tudtatok,
hogy az iraki es afganisztani haboru eddig tobb mint 900 milliard
dollart emesztett fel? Tudtatok, hogy eves szinten tobbet kolt a
vilag erre a ket haborura, mint amit a klimavaltozas hatasainak
enyhitesere terveznek kolteni?
Kinos. Errol eszembe jutott, hogy vajon a
vilag olajoshordojan fegyverrel guggolo orszagok tavozasa (ha eljon
a napja) milyen valtozast hozhat el? Megmaradnak ezek a torekeny
allamok, vagy eltunnek a tortenelem sullyesztojeben?
S hogyan mukodott ez a multban?
Vegso soron egy olyan regiorol beszelunk,
amely osidok ota lakott. Eleg, ha arra gondolunk, hogy a Nilus
volgyeben bizonyitottan 5000 evvel ezelott mar kiterjedt kiralysag
letezett, mig 1000 kilometerrel odebb Mezopotamia viragzott.
Eszembe jutottak a tanultak, az Indus, a Gangesz, a Sarga meg a Kek
folyo... Folyovolgyek. Ontozeses foldmuveles.
A foldmuveles szervezettseget igenyel, es persze nem utolso sorban
beket. Ehhez pedig (paradox modon) eros hadsereg kell, kozponti
iranyitas. Na meg persze viz is kell.
Viz. Mi jut eszebe a tobbsegnek a
Kozel-Keletrol? Melyik szin? Na ugye, hogy a homok? Ahol pedig
mindenfele csak homok van, na azt hivjak "voros foldnek",
sivatagnak. A Fold legritkabban lakott tajai azok, ahol nincs viz.
Mert az emberi szervezet peldaul csak ket harom napig, nemi
ujrahasznositassal is csak ugy egy hetig birja viz nelkul.
Szobahomersekleten. Optimalis esetben.
Tudom-tudom, minek a tobbezer
kilometerrel odebb levo problemaval foglalkozok, mikor
Magyarorszagon is akad eleg. De most megis kicsit kalandozzunk:
szoval hogy allunk a vizzel a Kozel-Keleten?
A Kozel-Kelet eghajlatara jellemzo, hogy
a csapadek egyenetlenul oszlik el az ev soran. A csapadekosabb
idoszak 6-8 honapon at tart, s ez alatt jellemzoen 250-400 mm
csapadek hull. Ez a csapadekmennyiseg az alapveto mezogazdasagi
muveletekhez keves, hiszen eppen csak meghaladja a mar sivatagi
korulmenynek szamito 250 mm-t. Tovabb neheziti a helyzetet, hogy az
ontozesre hasznosithato nagyobb folyok szama is keves. (Nilus,
Jordan, Tigris, stb). A helyzet tehat nem tul (vizi)rozsas!
Tovabbisvan, mondommeg. Ehhez meg
hozzatesszuk a gyorsan novekvo nepesseget (Jordania peldaul 11-ig a
vilagranglistan,
de erdemes bongeszgetni azt is, hogy mely orszagok vannak a lista
legaljan...) Nem nehez elkepzelni, mi tortenhet, ha jon egy-egy
kritikusan szaraz ev, vagy tobb orszag egy folyon osztozkodik.
Peldanak ott a Jordan folyo, amely mar tobb konfliktusban is
szerepet jatszott a XX. szazad masodik feleben (meg elotte
evezredeken at). Szarazsag idejen a viz felhasznalasa, szennyezese
korul azonnal fellangolhat a vita heves tuze.
A temaban kutatva egy egeszen friss
cikket is talaltam a New York Times oldalan, mely a
vizkeszletek koruli konfliktusok temajat boncolgatja.
Nehany zavaros megallapitast
leszamitva a lenyeg, hogy az ENSZ becslese szerint 50 even belul
akar 3 milliard ember nem fer hozza elegendo vizhez, s ez olyan
helyeken, ahol eleve feszultsegek vannak, konnyen helyi, akar
fegyveres konflikutsokhoz is vezethet. A klimavaltozas negativ
hatasai pedig csak szelsosegesebbe teszik majd a helyzetet.
Pozitiv jelek is vannak azonban. A
megszolaltatott szakerto szerint ugyanis a viz temaja korul sokkal
gyakrabban ulnek le es allapodnak meg meg olyan felek is, mint a
mas teruleteken egyebkent nyiltan konfrontalodo Izrael es
Palesztina. S ehhez kapcsolodik egy masik megjelent
hir is, miszerint kedden Ammanban tobb jordan es arab szakerto
ult ossze hogy a kozel-keleti es pan-arab vizbiztonsagrol es a
klimavaltozas erre gyakorolt hatasairol ertekezzenek.
Megallapitasuk szerint az arab vizbiztonsag kulcsfontossagu
kerdesse valhat a regio stabilitasa es fenntarthato fejlodese
szempontjabol, s egyben figyelmeztettek is, hogy sulyos vizugyi
gondokkal neznek szembe.
A jovobeni vizmegosztassal kapcsolatos
vitak elsimitasa vegett maris felallitottak egy tanacsot. Emellett
pedig a haromnapos tanacskozason napirendre kerul a felszin alatti
es felszini vizek megosztasarol szolo nemzetkozi jogszabaly szerepe
is.
A napi sajtot bongeszve egyre
nyilvanvalobba valik, hogy a Fold eroforrasainak korlatait
feszegetjuk, s bizony hol halkan, hol hangosan, de a mindennapi
politizalas reszeve fog valni a megmaradt eroforrasok megosztasa es
jo gazdakent valo felhasznalasa. Nos... remelhetoleg.
Kozben azert azt se feljtsuk el, hogy eme eroforrasokon nem
csupan mi, emberek osztozunk!
Tovább »
Internettel a fókák ellen
Kanada kormanya soha nem latott etikai
melysegekbe igyekszik magat kuzdeni egy par nappal ezelott a The
Globe and Mail oldalan napvilagott latott
cikk szerint. A szovetsegi kormany evtizedek ota haboruban all
a fokavadaszatot ellenzo csoportokkal. Ottawa most az internetet
igyekszik bevetni ellenszerul, mivel allitasuk szerint a vilagot
erosen felretajekoztatjak az allatvedo szervezetek.
A Teli Olimpia elokeszuleteiben egyre
inkabb zavarja a Kanadai kormanyt, hogy az interneten egy lapra
kerul az Olimpia es a fokavadaszat. Az allatvedo szervezetek
ugyanis messze megelozik a kormanyt az internet
hasznalataban. Kozossegi oldalakon, videomegoszto portalokon,
blogokon osztjak meg egymassal es a nagykozonseggel a felkavaro
realitast, miszerint az Ottawa szemeben humanus
kolyokfokafoka-meszarlasi modszerek megsem egeszen humanusak. A
kormany ezert kulsos ceget berel fel annak erdekeben, hogy
tompitsak fokavadaszatot ellenzok online kampanyat, s erre 50-100
ezer dollart szannak az adofizetok penzebol.
Korabban mar szuletett egy
postom arrol, hogy Moszkva is betiltja az egy evesnel fiatalabb
fokak vadaszatat, az EU pedig jovo augusztustol a foka
felhasznalasaval keszult termekeket. Az USA es Mexiko 1974 ota
tiltja a fokaimportot. Egy a fenti cikkbeni allitas szerint mar 1
milliard all a fokameszarlas beszuntetese mogott, ha az oket
kepviselo kormanyokat vesszuk alapul. Kanada tehat egyre nehezebb
helyzetben van.
Hallgattassek meg azonban a masik fel
is! New Foundland es
Labrador kormanya nehany evvel ezelott weboldalt nyitott, hogy
tisztazza a tevedeseket es mitoszokat, amelyek korbelengik a
fokavadaszatot. (Kesobb a jelek szerint a site-ot eltavolitottak, s
most itt
talalhato bovebb (?) informacio, az illetekes miniszterium
oldalan.) Az oldal a tenyek kozott harmat emel ki kulonosen:
1. A fenntarthato vadaszat szilard tudomanyos eredmenyekre
tamaszkodik
2. A teljes allat felhasznalasra kerul
3. Zero tolerancia az allatkinzassal szemben a humanus vadaszati
modszerek kozott
Valamint az a teny is szerepel, miszerint az 1971-ben bevezetett
kvotarendszer ota a kerdeses fokapopulacio elerte a 5.6 millio
egyedet.
Pluszinformaciot jelenthetnek az
alabbiak: bar a teljes allat felhasznalasra kerul, nyilvanvalo,
hogy az allat legertekeseb resze a prem. Egy olyan luxuscikk, amire
kifejezett szuksege igazabol senkinek sincs. Husat tobbnyire
allateledelnek szanjak, ennek az erteke elenyeszo, ezert ez aligha
jo alap az ipari vadaszathoz. (Ehhez kepest a kanadai parlamenti
etterem honlapjara is sikeresen felkerult a fokahus...) Ami a zero
toleranciat illeti, valoszinuleg nem tudnak minden foka melle
ort/allatorvost allitani, hogy megakadalyozzak, hogy elve nyuzzak
meg, vagy egyeb undorito dolgok tortenjenek... Ergo a bizonyitasi
kenyszer tovabbra is a publikumra var. Vajon korrekt modon olik az
allatokat, amikor senki nem nez oda?
Van itt meg par aprosag. A
miniszteriumi oldal szerenyen 1971-tol mutat adatokat. 1971-ben 2
millio egyed ala esett a fokak szama, mivel a haborus eveket
kovetoen evi fel millioig kuszott a levadaszott egyedek
szama. Akkor a faj (es a raepult ipar) fennmaradasat mar komoly
veszely fenyegette, s a kvotat pontosan ezert vezettek be. Bar
teljesen megbizhato forrast nem talaltam, egyes utalasok szerint a
becsult populacio a hivatalos adatok elott joval e folott lehetett.
Az nyilvanvalonak latszik, hogy a fokak egyedszamat is erzekenyen
erinti a vadaszati kvota. A fenntarthato vadaszattal vitatkozni
korulmenyes: mar csak a tulszaporodas veszelye miatt is szukseges
lehet a vadaszat, mivel a jegesmedvek es egyeb csucsragadozoik nem
tudjak kordaban tartani a letszamot... Csakhogy egyreszt nem
feltetlenul a kolyokfokakat kellene vadaszni. Masreszt
ertelemszeru, hogy a ragadozok nem birnak a fokak novekvo
letszamaval, mert beloluk sincs mar elegendo...
Ugy tunik, a fokavadaszatrol nagyon
sokfele allaspont letezik egymas mellett vilagszerte, s aktiv
kuzdelem folyik, melyben az erzelmek, az eszervek es a politika
csapnak ossze. Az viszont bizonyos, hogy Kanadaban, ahol meg mindig
csaladok ezreinek biztosit megelhetest a teli honapokra a
fokavadaszat, olcson lehet nepszeruseget novelni a fokavadaszat
tamogatasaval a leginkabb ebbol elo teruleteken. Viszont fizetni
egy cegnek azert, hogy a kormany szamara utkozeteket nyerjen az
interneten mar megkerdojelezheto modszer, s valoszinuleg nem is ez
a fajta parbeszed fog megoldast eredmenyezni. A realitas inkabb az,
hogy mikent Norvegiaban a balnavadaszat, ugy Kanadaban a
fokavadaszat is egyre kevesbe lesz kifizetodo a nemzetkozi piac
korlatozasai es a zold mozgalmak erososdese miatt.
Lassuk be: a fokaprem-melleny
mar nem meno!
Tovább »
Irány a fára fel!
Egy hettel ezelott meg lazban egett a
sajto a koppenhagai klimacsucs felemas eredmenyeit illetoen. Kozben
eljott a karacsony. Van akinek feher, es van akinek zold... Nem a
szine szamit.
Nekem zold karacsony jutott. Meg fel
evvel ezelott vettem meg a BBC 2006-ban keszul Planet Earth
sorozatat. Melyen a zsebembe nyultam, mert kivancsi voltam, mi az,
amit meg nem lattam es nem hallottam a Fold nevu bolygot
illetoen.
Oszinte leszek: a 14 reszbol a legtobb kliseket mutatott be.
Lelegzetelallito kepekben, de megiscsak kliseket. Az utolso
harommal azonban igazan bajban vagyok. Azok ugyanis nem klisek,
hanem szelesvasznu tukrok. Bemutatjak, milyen szisztematikusan
irtjuk sajat kornyezetunket.
Az egyik fontos uzenet, ami melyen
megutott, hogy az emberiseg az elmult 300 ev alatt az erdok 50%-at
(jol latod) kiirtotta. Es ennek java resze az elmult 100 evre
esett. (es meg csodalkozunk, hogy valtozik az eghajlat...)
A masik fontos uzenetert egyes
helyeken minimum megkovezes jarna, de felvetodik: egyszeruen
tulnepesedik a Fold. Es erdekes, hogy ez a 2006-ban befejezett
sorozat, amely meg sehol sem volt Koppenhagatol, mar arrol beszel,
hogy remiszto, hogy a nepesseg kerdeset a klimavaltozast es a
biologiai sokszinuseget illetoen meg csak napirendre sem tuzik
sehol. Pedig egyertelmuek az osszefuggesek.
Koppenhagaval kapcsolatba azert hozom
most mindezt, mert ha olvastatok a "kvazi" forditast, amit par
napja irtam, egyertelmu, hogy ez az alapproblema nem szerepel a
dokumentumban. Termeszetesen nem, hiszen ez nem csupan tudomanyos,
de etikai kerdes is.
Etika... Az egyik jelenetben egy ferfi
azt a kerdest teszi fel a nezoknek, hogy: "Ha dontened kellene a
kozott, hogy egy fat vagj ki, vagy a gyerekednek adj enni, melyiket
valasztanad?" Az erdoirtasok java resze a vilag azon reszen
tortenik, ahol sajnos a szegenyseg uralodik. Es minel tobben elnek
szegenysegben, annal nagyobb pusztitast visznek veghez az
elovilagban.
Eddig jutottam. Masfel ora tomeny
szembesites utan egyszeruen nem birtam tovabb nezni es hallgatni,
ahogy egy-ket generacionyi emberiseg pusztitasat az arcomba vagtak.
Megdobbentoen logikus gondolatmenet huzodik meg amogott, ahogyan az
emberiseg letarolja a Foldet.
Egy vagyonba kerult a sorozat DVD-n,
David Attenborough narracioja szokasos modjan lenyugozo. Megis
nehezen ulom vegig a legutolso reszeket. Kenyelmetlenul erzem
magam. Azt hiszem, meg nem ultettem eleg fat az eletemben. Pedig az
nem is kerul egy vagyonba.
Vissza kellene maszni a fara es elolrol kezdeni!
Tovább »
